Mi a nyavaja az a világítástechnika és minek van itt? Nem villanyszerelőket akarunk képezni és nem is belsőépítészeket. Na jó félre a tréfát, nyilván nem az iroda megfelelő megvilágításáról és az ehhez szükséges halogén fénycsövekről fog most itt szó esni, hanem vakukról, szoftboxokról, ernyőkről, derítőlapokról és ehhez hasonló nyalánkságokról. Nagy vonalakban fogom átfutni a legfontosabb tudnivalókat, mert annyiféle felszerelés és használati lehetőség van, hogy nem férne bele egy cikkbe. Először is kezdjük talán a legfontosabb kérdéssel…

Minek kell ez nekem?

Azért, mert rengeteg olyan téma, szituáció van ahol kénytelenek vagyunk a már meglévő világítást kiegészíteni. Képzeld csak el, hogy ha nem lenne a gépedben az a pici beépített vaku, akkor hogyan készítenél karácsonykor fényképet anyuról ahogy gyúrja a mákos bejglit anélkül, hogy egy nagy mákos (szemcsés) paca lenne a kép is? Na látod! Persze a beépített vaku annyit ér mint szarnak a pofon, mert csúnya árnyékokat vet, kiégeti az ember arcát és még a vörös szemmel is bajlódhatunk. De mégsem lehet megkerülni a vaku használat-ot. Mi a megoldás? Hát a légköltségkímélőbb és legsokoldalúbb eszköz azaz úgynevezett rendszervaku.

Rendszervakuk

Ezek azok a fajta vakuk, amiket a géped tetején lévő vakupapucsba (vagy vakusaruba) tudsz beleilleszteni. Biztos láttál már ilyet, mondjuk egy esküvőn a fotós gépén, amikor akkora vaku volt a fotómasina tetején mint a gép maga. Na az a rendszervaku, így néz ki például:

nikon sb9000 rendszervaku világítástechnika

Miért is jobb ez, mint a beépített. Nagyon sok minden miatt! Egyrészt ami a legfontosabb, hogy dönthető és forgatható a feje…azaz nem abba az irányba fog feltétlenül villanni mint amerre fotózunk. “Hát de annak meg aztán mi értelme van?” – kérdezhetnéd, én meg erre is azt válaszolnám, hogy sok. Természetesen nem a szabad ég alatt fogom függőlegesbe állítani, de mondjuk beltérben, ha a plafonra irányítom a vakut, akkor onnan fog visszaverődni a fénye és nem telibe lesz megvilágítva a modellünk, vagy a tárgyunk, így nem lesznek kontrasztos árnyékok és nagyrészt az egész szoba egyenletes megvilágítást kap. Na, ugye milyen jó?

A másik előnye, hogy jóval erősebb fényt tud kitolni magából, így elegendő ahhoz, hogy nagyobb termekben is hatékonyan bevilágítsuk a témát (például egy esküvőn). Ráadásul már a rendszervakura is vásárolhatunk olyan nyalánkságokat fillérekért, mint diffúzor vagy színszűrő.

Nagyon fontos mérőszám amit meg kell említeni egy vakunál a KULCSSZÁM! Ez adja meg tulajdonképpen a vaku maximális fényerejét. De mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy a kulcsszámot elosztva a tárgytávolsággal méterben megkapom hogy mekkora rekeszt használjak az ideális expozícióhoz ISO100-as beállítás mellett. Értelem szerűen minél nagyobb a kulcsszám, annál jobb az adott vaku fényereje. Tehát:

vaku kulcsszám rekeszérték képlet világítástechnika

Forrás: www.fotovilag.hu

Alapvetően két féle rendszervaku létezik a TTL-es és a nem TTL-es. A TTL a Through the Lens rövidítése, ami a lencsén keresztüli fénymérésre utal, azaz a vaku képes arra, hogy az adott körülményekhez és beállításokhoz igazítsa a fényerejét és a zoomját. Ja igen, a profibb rendszervakukon van zoom is, azaz egy olyan lencse ami szabályozza a fény szórását. Tehát vagy nagy területet világít, de nem jut messzire, vagy viszonylag egy csíkba összpontosítja, cserébe távoli témákat is bevilágít. A nem TTL-es vakukon kézzel beállítjuk ezeket az értékeket és minden expónál egyformán villan. Egyébként 90%-ban ez bőven elég.

Ha lemondunk a TTL adta előnyökről (ami egyébként meglepően több pénzbe kerül, mint amennyi előnyünk származik belőle), akkor rengeteg különböző olcsó, ámde jó minőségű gyártó termékei közül válogathatunk. Az egyik ilyen amit javaslog a Yongnuo. 15-30 ezer forint környékén profi vakuhoz juthatunk.

Studió vakuk és felszerelések

Ha modell fotózásra, vagy tárgyfotózásra adjuk a fejünket akkor már a rendszervaku is elégtelennek bizonyulhat, hiszen ha profi módon akarjuk az árnyékokat és becsillanásokat, tükröződéseket kezelni, akkor több különböző fényforrásra is szükségünk lesz. Például ha csak egy egyszerű fehér hátteres “isolated” képet szeretnénk csinálni, akkor érdemes 1 vakut a háttérre irányítani (hogy az kiégjen), és 2 vakut a tárgyra, hogy az árnyékok se legyenek túl kontrasztosak és egy irányúak.

Kezdő fotósoknak nem javasolnám komplett studió felszerelés beszerzését, több okból:

  • Tárgyfotózást úgyis állványról végzel, ezért egy olcsó fix fényforrás is tökéletes megvilágítást is tud eredményezni
  • A komoly felszerelés nagyon (NAGYON) drága, viszont lehet bérelni

Ha mindenképp saját studió vakukat szeretnél, akkor javaslom egy Villanjkörte szett megvételét (én is ezt használom). Ez áll két darab 32-es kulcsszámú E27-es foglalatú villanó egységből (villanjkörte), 2 softboxból és 2 állványból. Ezeket szinkronkábellel tudod vezérelni, illetve másik vaku villanására is elsülnek.

Fényterelők (derítőlapok)

Ha például szabadtéren fotózunk portrét akkor sem árt ha van nálunk valami, amivel tudjuk befolyásolni a környezetből érkező fénysugarakat. Ez a derítőlap. Nem jó semmi másra, csak hogy visszaverje például a nap fényét. Ez azért jó, mert ha a modellünket erős napsütésben fotózzuk, akkor erős árnyékokat kapunk, ami lehet jó is, de általában csak ront az összképen. Az árnyékos oldalra visszaverve a fényt, ezeket az árnyékokat tudjuk deríteni.

derítőlapok, fényterelők, világítástechnika

https://i0.wp.com/photocharge.kocz.hu/wp-content/uploads/2015/06/flash-photography.jpg?fit=426%2C282https://i0.wp.com/photocharge.kocz.hu/wp-content/uploads/2015/06/flash-photography.jpg?resize=150%2C141Koczur RichárdFotózási alapismeretekalapismeretek,felszerelés,leírás,vakuk
Mi a nyavaja az a világítástechnika és minek van itt? Nem villanyszerelőket akarunk képezni és nem is belsőépítészeket. Na jó félre a tréfát, nyilván nem az iroda megfelelő megvilágításáról és az ehhez szükséges halogén fénycsövekről fog most itt szó esni, hanem vakukról, szoftboxokról, ernyőkről, derítőlapokról és ehhez hasonló nyalánkságokról....