A három fontos beállítandó érték közül a fehéregyensúly a negyedik, amire figyelnünk kell fotók készítésekor. Főleg zárt térben, különböző fényviszonyok között okozhat fejtörést és aki gyakran fotóz esküvőket vagy keresztelőket, az biztos hogy már belefutott párszor érdekes színösszeállításokba. De mi is ez és miért lóg ki az expozíciót befolyásoló három fő érték közül? Nézzük…

…mi is a fehéregyensúly?

A fény mint tudjuk, különböző hullámhosszokból épül fel. Az elkészült fényképet tulajdonképpen a tárgyról/témáról visszatükröződött fény alkotja. Különböző hullámhosszú fények, különbözőképpen tükröződnek vissza. Ezt legegyszerűbben úgy lehet szemléltetni, hogy ha egy fehér papírt megvilágítasz egy infralámpával, akkor a papírt pirosnak fogod látni. Persze, te tudod hogy fehér, de a piros színű fény miatt piros lesz, a fényképen is. A fehéregyensúly lényege, hogy ezeket az “elszíneződéseket” valahogy korrigáljuk, azaz ami valójában fehér, az a képen is fehérnek látszódjék (innen az elnevezés). Hívják még színhőmérsékletnek is, mely abból ered, hogy számszerűsíthető érték áll mögötte, melyet Kelvinben (K) szokás megadni, csakúgy mint a világítótestek színhőmérsékletét.

fehéregyensúly színhőmérséklet color balance példa

Forrás: Koczur Richárd

És, hogy miért lóg ki az “expozíciós háromszögből”? Egyrészt, mert csak színes képeknél értelmezhető. Másrészt pedig nem befolyásolja az expozíciót, utólag is lehet állítani. JPG-ben jár egy kis veszteséggel, tömörítési hibákkal, de RAW formátumban büntetlenül módosíthatjuk a színhőmérsékletet.

A fenti képen jól látható, hogy a havas tájon oly sokszor előforduló kékes színárnyalat mennyire helytelen, szemben a javított a verzióval. Szemre gyakorlatlan fotós sokszor észre sem veszi, hogy nem színhelyes a kép. A bal oldali kép színhőmérséklete 4200 K, míg a jobb oldalié 5800 K.

színhőmérsékletek illusztrálva fehéregyensúly példák kelvin

Forrás: Koczur Richárd

Hogyan tudjuk javítani?

Először is érdeme már fotózáskor figyelni rá. Vannak általános körülmények, amelyekre többé-kevésbé pontosan beállított, jól működő programok vannak minden fényképezőgépben. Ezek elég könnyen értelmezhetőek, ugyanis ilyen neveket kapnak: felhős, napsütés, vaku….stb. Ezeket a WhiteBalance vagy a WB feliratú menüpontban, és/vagy gomb mellett találjátok, típustól függően. Általában az a tapasztalat egyébként, hogy az automata fehéregyensúly beállítás is meglehetősen jól teszi a dolgát.

fehéregyensúly colorbalance wb színhőmérséklet kelvin napfény felhős menü

Forrás: Koczur Richárd

Ha nagyon fontos, hogy teljes mértékben színhelyes képeket készítsünk, akkor javasolt használni valamilyen referencia eszközt. Ez lehet egy fehér vagy szürke papírlap is ha nincs más, de azt tudnunk kell, hogy ezeknek az eltérő fénytörése, illetve hogy nem mindig egészen fehér színűek, nagyban befolyásolhatja a végeredményt. Ha igazán pontos és megbízható eszközt szeretnénk, akkor javaslom a WhiBal nevű kis kártyalapot. Ez egy 30%-os szürke árnyalatú, matt műanyag lap, egy-egy fehér és fekete négyzettel. Ezt lefotózva az adott témánál utólag is könnyen beállíthatjuk a megfelelő színhőmérsékletet, de a fényképezőgépet is “megtaníthatjuk”, kalibrálhatjuk vele az adott fényviszonyokhoz.

WB és Expozíció korrigálása Photoshop-ban

Most leírok egy módszert, amelyet minden képnél remekül lehet alkalmazni a helyes kontraszt, fényerősség és fehéregyensúly beállítására. Ehhez két eszközt kell csak használni a Photoshopban: Curves (Görgbék) és Threshold (Küszöbérték). A módszer használatához szükség van a képen egy eredetileg szürke elemre (például a WhiBal-ra). A legjobb módszer ha csinálunk egy képet amin rajta van a WhiBal, majd megcsináljuk nélküle. A referencia lapkás képen beállítjuk a szükséges görbéket, aztán átmásoljuk a végleges képre. Nézzük a gyakorlatban:

fehéregyensúly javítása photoshopban példa képek

Forrás: Koczur Richárd

Direkt izzólámpához állítottam a fehéregyensúlyt a gépen, így napfénynél mint látható nem lett színhelyes a felvétel, eléggé eltolódott a kék irányába. Ezt úgy is lehet mondani, hogy alacsony lett a színhőmérséklete. Jelen esetben ez 2950 K. Mint látható megcsináltam képet, majd exponáltam még egyszer úgy, hogy egy semleges szürke lapot (itt most egy ND50-es szűrőpapírt és egy fehér kartont mögötte) is belelógattam referenciának. Az első lépés az, hogy a referencia képen korrigáljuk a színhőmérsékletet (és ezzel együtt egy kicsit az expozíciót is). Ehhez a Curves (Görbék) eszközt fogjuk segítségül hívni, melyet CTRL+M billentyű kombinációval hívhatunk elő.

fehéregyensúly javítása görbék

Forrás: Koczur Richárd

A görbe képe alatt látható három pipetta. Az első a legsötétebb, az utolsó a legvilágosabb, a középső pedig a szürke árnyalat kijelölésére szolgál. Első lépésként állítsuk be, hogy a világos pont ne tökéletesen fehér legyen, mert akkor még jobban kiégetjük a képet. Kattintsunk duplán a fehér pipettára, majd a megnyíló ablakban az RGB értékeket 255-ről, állítsuk 244-re:

rgb_nemfeher

Forrás: Koczur Richárd

Ez után fontos a sorrend: először a sötét és világos pontokat jelöljük ki és csak utána a szürkét. Kattintsunk a sötét pipettára és a megjelenő pipettás kurzorral kattintsunk a képünkön a legsötétebb területre. Én az első emeleti harmadik nyitott ablakot választottam. Láthatjuk, hogy sötétebb lett a képünk. Ezután haladjunk tovább a fehér kijelölésével hasonlóképp. Itt én a kisteherautó tetejét választottam (azért nem az eget, mert az teljesen kiégett, ott nincs túl sok információ, amit használhatna a szoftver). Utolsó lépésként a szürke pipettával kattintsunk a referencia papírkánkra. Természetesen ha épp nem volt nálunk ilyen papír, kereshetünk a képen olyan részletet, aminek szürkének kellene lennie (például az aszfalt). Persze ez nem 100%-os megoldás, hiszen szemre nehéz megállapítani, hogy valami tényleg pontosan szürke-e, de vészmegoldásnak tökéletes.

színhőmérséklet beállítása görbék eszközzel

Forrás: Koczur Richárd

Végül ezt a beállítást valahogy át kellene másolni a végleges képre. Az OK gomb mellett látható “preset” lenyíló lista, ahol az előre beállított görbéket tudjuk kiválasztani. A kettő között van egy pici eldugott gomb, erre ha rákattintunk a lenyíló menüben a “Save Preset”-et (beállítás mentése) választva elmenthetjük a saját görbénket. Most már nincs más dolgunk, mint megnyitni a korrigálandó képet, és a Görbék eszköznél kiválasztani az előzőleg elmentett beállítást:

fehéregyensúly görbék mentése preset photoshop

Forrás: Koczur Richárd


whitebalance színhőmérséklet fehéregyensúly korrigált

Forrás: Koczur Richárd


Ezzel el is készültünk. Természetesen sokkal jobb eredményt produkálhatunk, ha eleve figyelünk a helyes fehéregyensúly beállítására, mert a nagyon elcsúszott színhőmérsékletet már kevésbé lehet tökéletesen korrigálni, főleg ha JPG-ben fotózunk. Tehát itt is igaz, mint minden más területén a fotózásnak: igyekezzünk az elkattintáskor tökéletes képet alkotni, hogy ne kelljen utólag javítgatni. https://i1.wp.com/photocharge.kocz.hu/wp-content/uploads/2016/04/fejeregyensuly_fejleckep.png?fit=1024%2C683https://i1.wp.com/photocharge.kocz.hu/wp-content/uploads/2016/04/fejeregyensuly_fejleckep.png?resize=150%2C150Koczur RichárdFotózási alapismeretekalapismeretek,alapok,fehéregyensúly,fotózás,leírás,photoshop,retusálás,színhőmérséklet
A három fontos beállítandó érték közül a fehéregyensúly a negyedik, amire figyelnünk kell fotók készítésekor. Főleg zárt térben, különböző fényviszonyok között okozhat fejtörést és aki gyakran fotóz esküvőket vagy keresztelőket, az biztos hogy már belefutott párszor érdekes színösszeállításokba. De mi is ez és miért lóg ki az expozíciót befolyásoló...

Képek forrása:

  • Alpine landscape with dried grass and snow: Koczur Richárd
  • Small arch at the ruins of Castle Dregely, Hungary: Koczur Richárd
  • wb-menu-canon-nikon: Koczur Richárd
  • feheregyensuly_javitasa_pelda: Koczur Richárd
  • photoshop_curves_feheregyensuly: Koczur Richárd
  • rgb_nemfeher: Koczur Richárd
  • wb_pelda: Koczur Richárd
  • wb_preset_ps: Koczur Richárd
  • wb_beallitas: Koczur Richárd
  • fejeregyensuly_fejleckep: Koczur Richárd